Történt egyszer, hogy a nagy erdei tisztáson összegyűltek az állatok, és azon kezdtek tanakodni, hogy mi a legfontosabb az életben?
– Szerintem a legfontosabb dolog az életben a barátság – mondta az egér, és a lajhárhoz fordult:
– És szerinted?
– A nyugalom! – mondta a lajhár, és ásított egyet.
– Á, annál sokkal fontosabb az ész! – legyintett a róka.
– Szerintem… – kezdte volna a kaméleon, de a többiek rögtön letorkolták.
– Ugyan, mit tudsz te erről, Te kis köpönyegforgató! – tette hozzá a róka.
– A legfontosabb dolog az életben a muzikalitás! – trillázta a fülemüle.
– Hát nem mondom, az is lényeges, de a legfontosabb mégiscsak a szerelem – brekegte a béka, mert éppen tavasz volt.
– Szerintem… – kezdte volna megint a kaméleon, de a többiek újra csak lehurrogták.
– Majd pont te mondod meg, aki nem tudsz semmi mást, csak a színedet változtatni?!
– A legfontosabb dolog az életben a szépség! – folytatta a beszélgetést az őz. És a kecsesség!
– Akkor már inkább a gyorsaság! – rikkantotta közbe a nyúl.
– Ez ostobaság! – vetette ellen a pocok -, a legfontosabb az, hogy legyen mindig mit enned!
– Szer… – a kaméleon már csak eddig jutott, mert a többiek megint beléfojtották a szót.
– Ha még egyszer meg mersz szólalni, még meg is verünk! – mondta a róka, aki valami okból még külön is haragudott rá. Na, hol is tartottunk?
– Ott – ismételte meg a pocok -, hogy a legfontosabb a tele has!
– Ez mindig csak zabálna! – sziszegte a kígyó -, még egy ilyen haspókot?!
– Miért, akkor szerinted mi a legfontosabb? – kérdezte sértődötten a pocok.
– A hajlékonyság és a rugalmasság – válaszolta a kígyó.
– Márpedig én mégis azt mondom… – kezdte volna az őz, de ebben a pillanatban megzörrent a bozót, és kilépett belőle az oroszlán és a medve.
– Na, te mit gondolsz, medve komám? – kérdezte az oroszlán társától. Mi a legfontosabb?
– Nem tudom eldönteni. De talán te meg tudod mondani – fordult a medve a sashoz, aki csak most csatlakozott hozzájuk.
– Ó, hogyne – válaszolta a sas. Szerintem a barátság! Azzal bekapta az egeret.
– Szerintem az ész! – mondta az oroszlán, és széttépte a rókát.
– Szerintem a nyugalom! – mondta a medve, és megölte a lajhárt.
– Szerintem a muzikalitás! – mondta a sas, és megfojtotta a fülemülét.
– Szerintem a szerelem! – mondta az oroszlán, és eltaposta a békát.
– Szerintem a szépség! – mondta a medve, és agyonsújtotta az őzt.
– Szerintem a hajlékonyság! – mondta a sas, miközben megragadta a kígyót, és elrepült vele.
– Szerintem a gyorsaság! – mondta az oroszlán, és felfalta a nyulat.
– Szerintem az, hogy mindig legyen mit enned! – mondta a medve, és elnyelte a pockot.
Csend támadt. Aztán a medve megtörölte a száját, és azt mondta: Na, azt hiszem mehetünk.
Azzal az oroszlánnal együtt szép komótosan elballagtak a bozótoshoz, majd eltűntek benne.
– De most tényleg, medve! – hallatszott az oroszlán hangja valahonnan messziről. Szerinted mi a legfontosabb?
– Szerintem… – motyogta a tisztáson a kaméleon EGY BARNA FÖLDRÖG képében: Túlélni… ?
