Volt egyszer egy fogadó, melyet „Ezüst Csillag”-nak hívtak. A tulajdonos minden tőle telhetőt elkövetett, hogy minél több vendéget csábítván nyereségessé tegye vállalkozását: a szállás kényelmes volt, a kiszolgálás szívélyes, és az árak elfogadhatók, de mindhiába, mert a várt nyereséget nem tudta elérni.
Kétségbeesésében elhatározta, hogy kikéri egy bölcs tanácsát. Miután a bölcs végighallgatta fogadós bánatos történetét, azt javasolta, hogy változtassa meg a fogadó nevét.
– Az lehetetlen – mondta a fogadós. Nemzedékek óta „Ezüst Csillag” a neve, mindig is így ismerték az egész vidéken.
– Nem – állította a bölcs határozottan -, mostantól fogva „Öt Harang”-nak fogod hívni, a bejárat fölé pedig felakasztasz hat harangot!
– Hat harangot? Ez aztán az abszurdum. Ugyan már minek tenném?
– Csak próbáld ki, és meglátod – mosolygott a bölcs.
Nos, a fogadós megpróbálta, és tapasztalta, hogy aki csak elment a fogadója mellett, mind betért, hogy felhívja hibára a figyelmét, gondolván, hogy előtte még senki más nem vette észre.
Bent azután kellemesen érintette őket a szívélyes kiszolgálás, és ottmaradtak egy kis felüdülésre, megadván ezzel a fogadósnak azt az anyagi sikert, amit korábban mindhiába keresett.
____________
Tanulság:
Kevés dolog van, amiben nagyobb örömünket leljük, mint mások hibáinak kijavításában!
